| III. Kárpát-medencei Református Missziói és Diakóniai Munkatársi Találkozó |
|
|
|
| Monday, 10 May 2010 13:10 |
|
There are no translations available. A Kárpát-medence területéről csaknem százharmincan gyűltek össze április 18. és 21. között Berekfürdőn a Megbékélés Házában a Kárpát-medencei Református Missziói és Diakóniai Munkatársi Találkozón. A konferencia célja a tapasztalatcsere, az ismerkedés és a szakmai ismeretek bővítése volt. Témái között szerepelt többek között a munkatársak motiválásának módjai, a menedzsment és a diakónia kapcsolata, valamint a diakóniai együttműködés lehetőségei a Magyar Református Egyházban. Erről olvasható alább egy kis ízelítő. A Romániai CE Szövetség keretében zajló diakóniai projektek képviseletében többen is részt vehettünk a konferencián. Örvendetesnek tartom a CE Szövetség felé történő nyitást a Magyar Református Egyház Missziói és Diakóniai szaktestületei részéről. Hétfő reggeli nyitó áhítatában Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke megemlítette hogy a találkozónak helyet adó Megbékélés Háza is úgy jöhetett létre, hogy együttműködött a Tiszántúli Egyházkerület vezetősége és az ébredési mozgalom egyik jeles képviselője. Számomra különösen hasznosak voltak a Dr. Tomka János és Dr. Fruttus István Levente előadásai a vezetői dilemmákról, a munkahelyi légkörről és a munkatársak motiválásáról. Jó volt a Menedzsment a diakóniában műhelybeszélgetés is, ahol a régió különböző országaiból érkező vezetők osztották meg tapasztalatainkat és nehézségeinket. Szükségesnek és hasznosnak találták a megbeszélést, amit folytatni kell. (Halmen István, igazgató, Marosvásárhely)
Első alkalommal vettem részt ezen a találkozón. Igazán nem volt semmi elvárásom mivel nehezen állt össze bennem az a kép, hogy hogyan lehetséges egy közös összefogás a Kárpát-medencei reformátusság körében, holott sokszor helyi szinten is alig tudjuk ezt megvalósítani. Igazán meglepetésszerűen szembesültem azzal, hogy a közös összefogás és a lelkesedés mégis ott él néhány emberben. Gondolok itt a Szeretetszolgálat munkatársaira, akik szinte futótűzként át tudták terjeszteni ezt a lelkiséget a találkozó résztvevőire. Jó volt nékünk a szeretet és a lelkesedés „tűze” mellett összegyűlni és közösen keresni a megoldásokat a felmerülő szociális és diakónia szolgálataink problémáira, buktatóira. Úgy az áhitatokban mint a különböző előadásokban azon volt a hangsúly, hogy én személyesen hogyan veszek részt a szolgálatban, a misszióban, hogy a református egyház ne olyan legyen akit a közvélemény mindig csak leír. Hadd lássanak minket úgy is mint akiknek fáj a mellettünk élők állapota. Talán többek között ez is volt a találkozó lényege, hogy erősítsük egymást abban, hogy felelőséggel éljünk és munkálkodjunk környezetünkben ahova helyeztettünk. Isten mindig bennem kezdi el a munkát és csak így leszek alkalmas arra, hogy közösségileg is tudjak építeni. Ravasz László szerint éljek úgy, hogy: „Isten ügyét a magam ügye elé tudjam tenni”.
Néhai matek tanárom szerint a tudomány bizonyos területén akkor lehet előre haladni ha nem azon kínlódom, hogy kidolgozzak valamit amit valaki már levezetett vagy rájött a megoldásra hanem mindezek ismeretében, megspórolva szellemi energiát és időt felhasználom azokat és tovább lépek. Az olvasó érdeklődésének megfelelően válogathat az elhangzottakból az alábbi weboldalon: www.diakonia.hu (Hírek / Beszámolók) |


III. Kárpát-medencei Református Missziói és Diakóniai Munkatársi Találkozó


